Titkos zenei kódot fedeztek fel Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című  képén - In Magazin

 

Mi a nagycsütörtök?

Nagycsütörtökön Jézus tanítványaival elfogyasztott utolsó vacsorájára emlékezünk. Nagycsütörtök este kezdődik az úgynevezett „Triduum Sacrum” (vagy „Triduum Paschale”), azaz a szent három nap.
Nagycsütörtök ugyan nem olyan kötelező ünnepnap, mint a nagypéntek, de az utolsó vacsora és az azzal összefüggő eucharisztia emléknapjaként nagy jelentőséget kap a liturgiában, és a nagyhét szerves részét képezi.

Mi történt a Biblia szerint nagycsütörtökön?

Az eucharistia megalapítása

A bibliai hagyományok szerint Jézus elfogatása előtti estén a tanítványaival együtt ünnepelte a húsvétot. Ekkor Jézus megtörte a kenyeret, kiszolgáltatta a bort, és meghagyta nekik, hogy a jövőben ezt az ő emlékére tegyék. Jézus már tudta, hogy Júdás elárulja őt. (v.ö. Mt 26,17-75).

János evangéliuma arról is beszámol, hogy Jézus a szeretet jeleként megmosta a tanítványok lábát (v.ö. Jn 13,1-15).

Ima a Gecsemáné kertben és Júdás árulása

Az utolsó vacsora után Jézus és a tanítványok az Olajfák hegyére mentek. Ott Jézus megjövendölte Péternek, hogy az még mielőtt a kakas reggel megszólalna, háromszor tagadja meg őt. Ezután Jézus három tanítványával a Gecsemáné kertbe ment. Nekik vele együtt virrasztaniuk kellett volna, de a tanítványok újra és újra elaludtak, míg Jézus Istenhez imádkozott. Kérte mennyei Atyját, hogy fordítsa el tőle a fenyegető sorsot. Ugyanakkor azonban elfogadta Isten akaratát (v.ö. Mt 26,30-44).

Amikor Jézus visszatért az alvó tanítványokhoz, Júdás fegyveres katonákkal érkezett a Gecsemáné kertbe. Júdás 30 ezüstpénzért csókkal jelezte, ki Jézus, és a katonáknak kit kell letartóztatniuk, és ezzel beteljesedett az árulásról szóló jövendölés. A katonák elfogták Jézust, és kihallgatásra a Nagy Tanács elé vitték (v.ö. Mt 26,45–50).

A "Gründonnerstag" elnevezés eredete

A „nagycsütörtök” elnevezés eredete nem teljesen tisztázott, és több elmélet is létezik a név magyarázatára:

Gyakran emlegetik, de nem bizonyított, hogy a név a középfelnémet „gronan” vagy „grînan” szavakból származik, amelyek jelentése „sírni, jajgatni”. Az sem egyértelmű, hogy a sírás Krisztus közelgő szenvedésére és kereszthalálára utal-e vagy a bűnbánók könnyeire, akiket ezen a napon újra befogadtak a gyülekezetbe.
A bűnbánókkal, illetve az egyházi bűnbocsánattal kapcsolatban van egy másik lehetséges eredet is. A latin „dies viridium” szó szerinti fordítása, azaz „a zöldek napja” szintén adhatta a nevet. Ezen a napon, az úgynevezett „Antlasstag”-on, régen a bűnbánók bűneit elengedték, így ők ismét élő, „zöld” fává váltak (v.ö. Lk 23,31).
A liturgikus színek is adhatják a nagycsütörtök nevét. A 16. század előtt nem volt egységes színkánon, a liturgikus színek használatát a egyházmegyék eltérően szabályozták. A remény és az újjászülető élet jeleként ezen a napon zöld liturgikus ruhákat is viseltek. Ma a nagycsütörtök liturgikus színe a fehér.
Egy legalább a 14. századig visszanyúló régi szokás szerint ma is zöld zöldségeket és zöld fűszernövényeket esznek nagycsütörtökön, amelyek egészséget és erőt adnak az egész évre.

Nagycsütörtöki szokások

A nagycsütörtök eseményei központi jelentőségűek a keresztény hitben. Jézus utolsó vacsorája tanítványaival egyben egy új szövetség kezdetét is jelentette Isten és az emberek között..

A nagycsütörtöki istentiszteleten mind a katolikus, mind az evangélikus egyházban különleges módon emlékeznek az eucharisztia, illetve az úrvacsorának a kezdetére. Az utolsó vacsora miséjét nagyon ünnepélyesen rendezik meg, és a Gloria éneklése közben minden harang szól. Ezek aztán elhallgatnak a húsvéti éjszakai Gloria-ig. A katolikusok úgy mondják, a "harangok Rómába mentek". Húsvétig a mise kezdetét kereplőkkel jelezték. Sok templom harangtornyában volt kereplő, de falvakban kisfiúk jártak körbe ezzekkel.

Már a mise alatt vagy után a Szentostyát átviszik egy oldalsó oltárra. Az istentisztelet után a gyász jeleként oltárfosztás történik, azaz minden terítőt és díszítést eltávolítanak róla.

Sok katolikus egyházközségben a lábmosás szertartása is része a misének. Jézus példáját követve és a cselekvő szeretet szimbólumaként általában tizenkét személy lábát mossák meg papok, püspökök és a pápa.

A krisztusi misén (lat. Missa chrismatis) hagyományosan nagycsütörtök délelőttjén szentelik meg a szent olajokat (a katechumenek olaját a keresztelésre várók számára, a betegek olaját és a krisztusi olajat a kereszteléshez, bérmáláshoz, papszenteléshez stb.)

Forrás: https://www.vivat.de/magazin/jahreskreis/karwoche/was-ist-gruendonnerstag/

 

Cookies user preferences
We use cookies to ensure you to get the best experience on our website. If you decline the use of cookies, this website may not function as expected.
Accept all
Decline all
Analytics
Tools used to analyze the data to measure the effectiveness of a website and to understand how it works.
Google Analytics
Accept
Decline
Unknown
Unknown
Accept
Decline
Save