Mi a nagycsütörtök?
Nagycsütörtökön Jézus tanítványaival elfogyasztott utolsó vacsorájára emlékezünk. Nagycsütörtök este kezdődik az úgynevezett „Triduum Sacrum” (vagy „Triduum Paschale”), azaz a szent három nap.
Nagycsütörtök ugyan nem olyan kötelező ünnepnap, mint a nagypéntek, de az utolsó vacsora és az azzal összefüggő eucharisztia emléknapjaként nagy jelentőséget kap a liturgiában, és a nagyhét szerves részét képezi.
Mi történt a Biblia szerint nagycsütörtökön?
Az eucharistia megalapítása
A bibliai hagyományok szerint Jézus elfogatása előtti estén a tanítványaival együtt ünnepelte a húsvétot. Ekkor Jézus megtörte a kenyeret, kiszolgáltatta a bort, és meghagyta nekik, hogy a jövőben ezt az ő emlékére tegyék. Jézus már tudta, hogy Júdás elárulja őt. (v.ö. Mt 26,17-75).
János evangéliuma arról is beszámol, hogy Jézus a szeretet jeleként megmosta a tanítványok lábát (v.ö. Jn 13,1-15).
Ima a Gecsemáné kertben és Júdás árulása
Az utolsó vacsora után Jézus és a tanítványok az Olajfák hegyére mentek. Ott Jézus megjövendölte Péternek, hogy az még mielőtt a kakas reggel megszólalna, háromszor tagadja meg őt. Ezután Jézus három tanítványával a Gecsemáné kertbe ment. Nekik vele együtt virrasztaniuk kellett volna, de a tanítványok újra és újra elaludtak, míg Jézus Istenhez imádkozott. Kérte mennyei Atyját, hogy fordítsa el tőle a fenyegető sorsot. Ugyanakkor azonban elfogadta Isten akaratát (v.ö. Mt 26,30-44).
Amikor Jézus visszatért az alvó tanítványokhoz, Júdás fegyveres katonákkal érkezett a Gecsemáné kertbe. Júdás 30 ezüstpénzért csókkal jelezte, ki Jézus, és a katonáknak kit kell letartóztatniuk, és ezzel beteljesedett az árulásról szóló jövendölés. A katonák elfogták Jézust, és kihallgatásra a Nagy Tanács elé vitték (v.ö. Mt 26,45–50).
A "Gründonnerstag" elnevezés eredete
A „nagycsütörtök” elnevezés eredete nem teljesen tisztázott, és több elmélet is létezik a név magyarázatára:
Gyakran emlegetik, de nem bizonyított, hogy a név a középfelnémet „gronan” vagy „grînan” szavakból származik, amelyek jelentése „sírni, jajgatni”. Az sem egyértelmű, hogy a sírás Krisztus közelgő szenvedésére és kereszthalálára utal-e vagy a bűnbánók könnyeire, akiket ezen a napon újra befogadtak a gyülekezetbe.
A bűnbánókkal, illetve az egyházi bűnbocsánattal kapcsolatban van egy másik lehetséges eredet is. A latin „dies viridium” szó szerinti fordítása, azaz „a zöldek napja” szintén adhatta a nevet. Ezen a napon, az úgynevezett „Antlasstag”-on, régen a bűnbánók bűneit elengedték, így ők ismét élő, „zöld” fává váltak (v.ö. Lk 23,31).
A liturgikus színek is adhatják a nagycsütörtök nevét. A 16. század előtt nem volt egységes színkánon, a liturgikus színek használatát a egyházmegyék eltérően szabályozták. A remény és az újjászülető élet jeleként ezen a napon zöld liturgikus ruhákat is viseltek. Ma a nagycsütörtök liturgikus színe a fehér.
Egy legalább a 14. századig visszanyúló régi szokás szerint ma is zöld zöldségeket és zöld fűszernövényeket esznek nagycsütörtökön, amelyek egészséget és erőt adnak az egész évre.
Nagycsütörtöki szokások
A nagycsütörtök eseményei központi jelentőségűek a keresztény hitben. Jézus utolsó vacsorája tanítványaival egyben egy új szövetség kezdetét is jelentette Isten és az emberek között..
A nagycsütörtöki istentiszteleten mind a katolikus, mind az evangélikus egyházban különleges módon emlékeznek az eucharisztia, illetve az úrvacsorának a kezdetére. Az utolsó vacsora miséjét nagyon ünnepélyesen rendezik meg, és a Gloria éneklése közben minden harang szól. Ezek aztán elhallgatnak a húsvéti éjszakai Gloria-ig. A katolikusok úgy mondják, a "harangok Rómába mentek". Húsvétig a mise kezdetét kereplőkkel jelezték. Sok templom harangtornyában volt kereplő, de falvakban kisfiúk jártak körbe ezzekkel.
Már a mise alatt vagy után a Szentostyát átviszik egy oldalsó oltárra. Az istentisztelet után a gyász jeleként oltárfosztás történik, azaz minden terítőt és díszítést eltávolítanak róla.
Sok katolikus egyházközségben a lábmosás szertartása is része a misének. Jézus példáját követve és a cselekvő szeretet szimbólumaként általában tizenkét személy lábát mossák meg papok, püspökök és a pápa.
A krisztusi misén (lat. Missa chrismatis) hagyományosan nagycsütörtök délelőttjén szentelik meg a szent olajokat (a katechumenek olaját a keresztelésre várók számára, a betegek olaját és a krisztusi olajat a kereszteléshez, bérmáláshoz, papszenteléshez stb.)
Forrás: https://www.vivat.de/magazin/jahreskreis/karwoche/was-ist-gruendonnerstag/