A Huber családnév előfordulása és névalakjai a Pécsi Püspökség mai területén az anyakönyvezés kezdeteitől 1920-ig
Mivel célom a Pécsi Püspökség anyakönyvi adatainak kutatása nem a XX. század átvilágítása volt, ezért az adatokat csak a XX. század elejéig (1920-ig, a nagyszüleim születési időszakáig) vizsgáltam. Eredeti célom a hajósi Hubereknek, főleg a XVIII. és XIX. századi költözködésének, mozgásának, elvándorlásának lehetőségek szerinti felmérése volt. Ennél fogva, és mivel nem az elmúlás, hanem az élet vizsgálata motivált, az elhalálozási adatokat csak a legszükségesebb esetekben tanulmányoztam. Céljaim elérését a házasságkötések és születések adatainak kigyűjtése megfelelően szolgálta.
A mai Horvátország területén található egyházakat nem vizsgáltam.
Dr. Huber Imre: A Huber családnév előfordulása és névalakjai a Kalocsai Érsekség történelmi területén az anyakönyvezés kezdeteitől 1910-1915-ig
Hajós újratelepítésének 300. évfordulója emlékére és az ősök tiszteletének ajánlva.
Wéber György: Ikrek a majsai anyakönyvekben 1738 - 1860
Genealógiai szempontból az ikrek kiemelt kutatását indokolja, hogy az általános orvosi szemlélet szerint a többes terhességre való hajlam öröklődik, mely azután ha generációkon keresztül rejtve is marad, olykor ismét (váratlanul) felbukkan. Bizonyos, hogy az ikerszülések gyakoribbak az északi népeknél, és azon családokban, amelyekben már születtek ikrek. Úgy reméljük, hogy a majsai ősökkel rendelkező családkutatók, valamint néprajzi-helytörténeti kutatásokkal foglalkozók haszonnal böngészhetnek az adatok között – akkor is, ha jelenleg nincs ismert ikercsaládtagjuk
Gannai Névjegyzék 1771-1790
Ebben a névjegyzékben szerepel az összes olyan családnév, ami a levéltári forrásokban, illetve az anyakönyvekben 1771 és 1790 között megtalálható. A táblázatban szerepel az ilyen nevet viselők száma, neme; mikor és melyik forrásokban említik; milyen névváltozatokkal fordul elő; melyik településen, illetve melyik házszám alatt említik; végül – ha van ilyen – a család származási, vagy éppen távozási helyére utaló egy-egy megjegyzés. A férjezett nőket leánykori nevük alapján zárójelben tüntettem fel.
A gannai lakosok családnévjegyzéke 1946. június 5-én
Az első kitelepítés napjának reggelén, J. Koller adatai alapján
Zárójelben az ilyen leánykori nevet viselők száma látható. Ha ez megegyezik a férj nevével, abban az esetben nem tüntettem fel külön.
1-től 100-ig, valamint135-től 147-ig NG-i, 101-től 134-ig KG-i házszámok.
Dr. Petz Gábor: A rokonságról
De consanguinitate – Über die Verwandschaft
Elhangzott az AKuFF IX. szakmai napján, Gödöllőn, 2003. június 21-én.
Néhány éve adta hírül a sajtó: dr. Csók Sándor dunaszentgyörgyi kúriájából ellopták családi örökségből származó festményeit, műtárgyait, köztük a neves festő, Csók István képeit. A hallgató felfigyelhetett arra is, hogy a különböző tömegtájékoztatási eszközök eltérő módon próbálták meghatározni a károsult és a művész közötti rokonsági kapcsolatot. Nyilvánvaló volt az ezen a téren uralkodó újságírói tájékozatlanság. Míg az egyik televíziós csatorna szerint a festő leszármazójától lopták el a képeket, addig a másik szerint a művész unokaöccse volt a kárvallott. Talán ez utóbbi állhatott közelebb a valósághoz, ugyanis a Tolna Megyei Néplap szerint dr. Csók Sándor nagyapjának testvére volt Csók István. Ehhez hasonló félreértésekkel sajnos elég gyakran találkozhatunk, pl. amikor „ük ágon” (sic!) való rokonságról faggatott a riporter egy Habsburg-sarjat.
Fellegi Mihály - Sebestyén Istvánné: A Dunakanyar bevándorlói a 18. században
A bécsi udvar 1689-ben hirdette meg telepítő pátensét a Német Birodalom lakói számára. A bevándorlók túlzott várakozással és a termelőmunka beindításához képest túl kevés tőkével rendelkeztek. A bizonytalan jövő miatt inkább csak az otthon is nehezen boldoguló nincstelenek szánták rá magukat az áttelepülésre, melyek egy része itt a Dunakanyarban talált otthonra.
A következő németek által lakott településeket mutatjuk be: Nagymaros, Zebegény, Kismaros, Dunabogdány és Visegrád. Az említett települések Dunabogdány kivételével az osztrák Stahremberg család tulajdonában voltak a bevándorlás fő időszakában 1699 és 1755 között. Tudomásunk szerint a Stahremberg birtokról Linzből és Eferdingből nem érkeztek ide telepesek. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy egyéb osztrák tartományokból számos család érkezett Nagymaros és környékére.
Fleischer Tibor: Elfelejtett németek
Mindig a történelem volt a kedvenc tantárgyam. Az igazat megvallva, az egyetlen tantárgy, amelyből kiválóra érettségiztem. Nem olyan régen, körülbelül fél éve azonban rájöttem, nem biztos, hogy minden pontosan úgy van, ahogyan azt tanították. Mire is gondolok? Úgy emlékszem, hogy annak idején azt tanították, hogy a török hódoltság utáni betelepítések (főleg a német) leszármazottai a mai nemzetiségiek. A korábban, a Középkorban betelepítettek beolvadtak, kipusztultak. Kisebb történelmi sokként ért, amikor egy ilyen „beolvadt” közösségre találtam, és hogy apai ágon én is közülük való vagyok.
